pokol a tobbiek

Jean-Paul Sartre a huszadik szazad masodik felere az elkotelezett entellektuel szimbolumava valt. A tanulmanykotet elso resze az iro-filozofus vargabetukkel tuzdelt eletutjat mutatja be. Politikuskent Sartre nem egyszer rosszul kotelezte el magat. Az 1950-ben kirobbant koreai haboru utan a Francia Kommunista Part utitarsa"e; lett, a Szovjetunio feltetel nelkuli dicseroje. 1956-ban ismet palfordulas kovetkezett be Sartre politikai allasfoglalasaiban. Ezuttal nem tevedett, es egy igaz ugy melle allt. Elitelte az 1956-os magyar forradalom verbe fojtasat, majd szakitott a kommunistakkal. A konyv masodik reszeben maig legolvasottabb regenye, Az undor kerul gorcso ala. A mu elmenyanyagat az iro gimnaziumi tanarkent gyujtotte ossze Le Havre-ban, ahol rendhagyo oraival megbotrankoztatta kollegait es a szuloket. A regeny tuzetes elemzese soran az is kiderul, hogy az elhiresult gesztenyefa valojaban juharfa volt, es az iro ket, valoban letezo szereplojet is osszekeverte. A Sartre es a tobbiek cimu fejezet a cimado tanulmannyal kezdodik, amelyben legtobbet idezett es leginkabb felreertett mondatat - A pokol a tobbiek - maga Sartre magyarazta meg. Ebben a reszben olvashatunk az iro es Charles de Gaulle kibekithetetlen ellenteterol, idezve a tabornok elhiresult mondatat: Voltaire-t nem bortonozzuk be."e; Sartre Marcel Proustot sem szerette, ugyanakkor muvet felhasznalta sajat filozofiajanak alatamasztasa erdekeben, meg annak aran is, hogy meghamisitotta a prousti szandekot. A kotet utolso resze a legkevesbe ismert Sartre-rol szol. Arrol, hogy a filozofus-iro a festeszethez is ertett, sot behato tanulmanyokat irt olasz mesterekrol. Arrol is kevesen tudnak, hogy filmrendezo akart lenni. A konyv utolso tanulmanyabol megtudjuk, hogy Sartre nemcsak szerette a zenet, de maga is zongorazott, es hogy egyik legkedvesebb zeneszerzoje Bartok Bela volt.