Dominus

Kr. u. 165: a Romai Birodalom fejlodese eleri csucspontjat. Bekoszont az egyetemes beke - a Pax Romana - korszaka Britanniatol Egyiptomig, Galliatol Gorogorszagig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalabb annyira filozofus, mint csaszar. A Pinarius csalad muhelye aranyozott szobrokkal es hatalmas, marvanybol faragott emlekmuvekkel jarul hozza a varos ekesitesehez. Ez a muveszet es a jozan esz kora. Csakhogy a tortenelem nem all meg.Az elkvetkezA vek hborkat, jrvnyokat, tA zvszeket s hnsget hoznak. A trtnelem legjobb csszrait a legrosszabbak kvetik. Vgtelen hullmokban tmadnak a barbrok, akik egszen Rma vrosig merszkednek. Katonk kaparintjk meg a hatalmat, s a legmagasabb ajnlatot tevA nek adjk a trnt. A birodalomban kitr a kosz.Mindekzben a Pinarius csald fennmarad, s ez javarszt a fascinumnak ksznhetA , a Rmnl is rgebbi talizmnnak, szmtalan nemzedkk misztikus rksgnek.Vgl mg nagyobb katasztrfa sejlik fel a lthatron. Bizonyos szektk a trsadalom peremrA l veszlyes, lzt gondolatokat terjesztenek. MeggyA zA dsk, hogy mindenki csak egy istent imdhat, az A istenket. Keresztnyeknek nevezik magukat. Egyes csszrok megtA rik A ket, msok kegyetlenl leszmolnak velk. Aztn az egyik csszr felfoghatatlan lpst tesz. Felveszi a keresztnysget. Constantinusnak hvjk, s az ltala elindtott forradalom rkre megvltoztatja a vilgot.Saylor szzhatvan vet s ht genercit fellelA , az kori Rma leglnkebb alakjait felvonultat eposza letre kelti az emberisg trtnelmnek egyik legmozgalmasabb s legmeghatrozbb fejezett, amelynek esemnyei mig hatst gyakorolnak rnk.